Ennyi, vége….. Egy évet kell várni a következőre.

Egy fesztivál beszámolónak  lehet, hogy nem így kéne kinéznie. De nem is az a célom, hogy leírjam, hogy mennyi volt a burger és a sör, jófejek-e a biztonsági őrök, kutyabarát-e, gyerekbarát-e vagy tiszta volt-e a wc… ezt majd megteszik mások (szerintem csupa jót fogok olvasni!). Nekem ez a fesztivál a jó zene mellett a fotózásról, nem is így helyes, hanem a FOTÓZÁSRÓL szól!

Miért is szeretek ott fotózni? Egyrészt azért, mert kedvelem ezt a fajta zenét, így kifejezetten jól szórakozom munka közben. Másrészt ez egy olyan fesztivál, ahol a fesztivál látogatók minden őrültségre kaphatóak, és többnyire szívesen állnak modellt.

Nos a fesztivál egyre népszerűbb, talán azt is írhatnám, hogy kinőtte (de mindenképpen teljesen megtöltötte) a rendelkezésre álló helyet. A zenei felhozatal is rendre minden évben egyre erősebb.

Pénteken a Leander Kills koncertjére már szépen gyülekeztek az emberek, hogy aztán a Depresszió és az Ossian koncertjére kitehessék a szervezők a képzeletbeli megtelt táblát. A pénteki napon kifejezetten erős fotóanyag jött össze, köszönhető ez talán az esőnek is. Ehhez fontos infó, hogy a rockerek nem menekülnek fedél alá egy kisebb felhőszakadás miatt sem, tehát a fotótéma adott volt.

Csak a megfelelő pillanatokat kellett megkeresnem és exponálni.

Apró feszkó azért akadt, mégpedig az, hogy az Ossian zenekart kísérő ember -nem tudjuk ki- kitessékelt a színpad elől, mondván hogy ne fotózzak mert ők hoztak saját fotóst… Ami azért vicces, mert majd mindegyik zenekar hozott magával fotóst, mégis ezen kívül mindegyikkel jól együtt tudtunk dolgozni. Mindegy is, kimentem a kerítésen kívülre és fotóztam tovább, közben magamban kacagva…Így esett, hogy az Ossianról (akiknek majd minden számát kívülről tudom) kevesebb kép készült.

Ebben az évben nekem kifejezetten üde színfolt volt a Guns ’N Roses feldolgozásokat játszó Hollywood Rose formáció, akik bár nem az eredeti felállásban játszottak ennek ellenére kiemelkedően jó bulit hoztak össze elindítva ezzel a szombati napot!

Őket a Dorothy nevű lány-banda majd a Kárpátia követte, a napot a Pokolgép zárta. Mondanom sem kell, hogy szombatra is megtelt a helyszín. Kárpátiára gyakorlatilag faltól falig, színpadtól a területet záró fasorig álltak emberek.

Vasárnap sem levezetés zajlott, hanem egy méltó befejezése a Rock balatoni ünnepének, legendás magyar fellépőkkel Rudán Joe, Kalapács és Deák Bill is felidézte korszakos alkotásait, amiket szinte mindenki aki eljött (2/3-ad teltház vasárnap is összejött) együtt énekelt!

 

Ebbe a bejegyzésbe most csak az általam legjobbnak ítélt pár képet tettem be, de a galériák a hivatkozásokon a facebook ikonra kattintva   megtekinthetők!

Péntek:

A 2017-es RockBalaton képei, köszönöm, a tetszikeket és a megosztásokat főleg! Segítsetek egy megosztással, hogy…

Közzétette: Kajetán Jácint Photography – 2017. augusztus 11.

Szombat:

A 2017-es RockBalaton képei, köszönöm, a tetszikeket és a megosztásokat főleg! Segítsetek egy megosztással, hogy…

Közzétette: Kajetán Jácint Photography – 2017. augusztus 12.

Vasárnap:

A 2017-es RockBalaton képei, köszönöm, a tetszikeket és a megosztásokat főleg! Segítsetek egy megosztással, hogy…

Közzétette: Kajetán Jácint Photography – 2017. augusztus 13.

Mivel is zárhatnám le jobban ezt a kis írást, mint az egyik albumra érkezett hozzászólással: Jövőre veletek ugyanitt!