Egy fotós ismerősöm hívta fel a figyelmemet közösségi oldalán erre a jelenségre, amit sokan talán észre sem vettek. Vagy akkor fedezték fel, hogy volt, amikor a facebookot és például az Időkép oldalát elárasztották a holdról készült fotók.

Idézet az Időkép oldaláról:

“A félárnyékos (penumbrális) holdfogyatkozás abban különleges, hogy a Hold csupán a Föld árnyékának külső részébe lép be. Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a telehold fénye, jó esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kap a megfigyelések szerint – írja a Galileo Webcast.

A Hold Budapestről nézve 18:52-kor kelt fel (az ország nyugati részén kb. negyedórával később, keleti részén negyedórával korábban). A félárnyékba belépés valamivel rögtön este 7 előtt kezdődött (minden időpont nyári időszámítás szerint). A belépésnek először szinte semmi jele nem volt, egy jó félórával később kezdtek megjelenni jelei: a holdkorong bal felső része kezdett elszürkülni, kevésbé fényesebb volt.

hold-2

A félárnyékos fogyatkozás 20:54:16-kor volt a legnagyobb fokú, ekkor látszott a Hold (vagy annak egy része) a leghalványabbnak. Égi kísérőnk egytizede azonban bele sem merült a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütötte. Kb. 22:30-ig volt észlelhető a homályosabb, halványabb Hold, utána egyre kevésbé volt a félárnyékban. A jelenség formailag 23 óra előtt ért véget, a jelenség teljes időtartama így 3 óra 59 percet tett ki.”

Sajnos állvány nélkül voltam éppen útközben, így kézből elég magas (legalábbis az ideálishoz képest) érzékenységen tudtam csak a képet elkészíteni. És a párás környezet sem kedvez igazán a képnek.

Az értékek Iso 1000, 400mm(x1.6), f8, 1/1000, Canon Eos 7D, és természetesen ahhoz, hogy a képen ekkorának látszódjon a hold van egy kb 50 százalékos vágás is.

A különleges csillagászati jelenséget a Galileo Webcast oldalán élőben is nyomon követhetjük.

A teljes cikket ide kattintva olvashatjuk az időkép oldalán.