Pentacon 500/5.6 és egy tair kétszerező, nem rossz párosítás, de azért még vannak anomáliák.

Volt már nálam régebben ez az objektív korábban is tesztelésen, akkor egy kisrókát sikerült vele elcsípni jó fényben. Most, hogy újra nekiindultam ezzel a súlyos üveggel fotózni egy kicsit jobban felkészültem, de mint a mellékelt képek mutatják még mindig nem eléggé.

Kiérve a régebbi őzes helyemre egy új rókalyukat(méghozzá a tetemek frissességéből ítélve lakottat) fedeztem fel pont ott ahová ülni akartam. Úgy helyezkedtem el, hogy a rókaodú kijáratai körülbelül hasonló távolságban legyenek és rálássak a mezőre is, hátha arra téved valami érdekes.

Az állványra, ami egy hitvány darab( ez a felszerelés gyenge pontja jelenleg) tettem az ötszázas objektívet kétszerezővel a 7D-vel, mert azon van élőkép mód a pontosabb élesség állításhoz, a 70-200 a kétszerezővel meg az 5D-re felrakva mellettem pihent hátha valami váratlan esemény történik. Sok minden nem történt így tesztelgettem is kicsit a gépeket Nem messze van egy les, azt lefotóztam mindkét géppel a nagyvas végére akasztva őket. Az első az 5D amin látszik hogy ugye fullframe lévén nincs olyan közel a les (1000mm a kétszerezővel) és, hogy bizony elég jelentős a sötétedés a kép sarkában(talán a kétszerező miatt). Pedig ugye ez az objektív pentacon sixen is használható ahol azért nagyobb a képméret. A második a 7D ahol ugye közelebbi a kép az 1.6-os crop-faktor miatt és ugyan ezen okból nincs jelentős sötétedés sem.  Bizony az állvány nagyon beleng, rezonál, így sok képem bemozdul, homályos lett.

Nagyon kevés fény volt ma, felhős borús idő, és szinte semmi mozgás. De egyszer csak a távolban (persze hogy nem a rókalyuknál) feltűnt egy egerésző ravaszdi. Megpróbáltam a lehetetlent: lefotózni. Nos a pentacon az állvánnyal annyira mozgott, hogy nem tudtam jó képet lőni vele-és pont akkor az 5D volt fent ahol ugye élőkép se volt-csak ilyeneket (iso 3200 1/13 f16).

Így a másik gép után kaptam, hogy legalább dokumentálni tudjam az eseményeket. Kicsit ugrált, kergetett egy nejlon zacskót, majd elbújt a nádasba egy közeledő autó hangjától.

A terület tulajdonosa jött- aki maga is vadász- ki a leshez. Pár mondatot beszélgettünk, majd hogy ne zavarjak pakoltam és indultam haza. Nem a legrövidebb úton mentem, hátha az utolsó fényekben még látok valamit és jól döntöttem. Az út mellett távolabb 3-4 őz legelészett(őket esélytelennek tartottam lefotózni, ezért nem is próbálkoztam) de egy tőlük leszakadva nagyjából 50 méterre tőlem vacsorázott.

Na ő látható az alábbi képeken. Többször is azt hittem észrevesz, de inkább csak gyanakodott aztán visszament a magas füvön keresztül a többiekhez. Eddigre már sajnos 2.8 as rekesz mellett 200 mm-en 1/60 záridőt kellett alkalmaznom iso 12500 -as érzékenység mellett. Ez sajnos látszik is a fotókon, a 7d itt már nem teljesít túl jól (az 5d-nek 3200 a maximuma).

Tehát a nagyvas első bevetése nem sikerült túl jól, de azért őz akadt mára is.