A történet nagyjából egy éve kezdődött, amikor is Cserjés Gáborral egy rókakölyök fotózás keretein belül teszteltem egy Pentacon 500-as manuális teleobjektívet. Akkor (és azóta is) egy használható teleobjektívet kerestem, amivel a kezdődő természetfotós próbálkozásaimat meg tudom támogatni, de ugyanakkor a hétköznapokban is hasznát veszem. A teszt azóta is tart, de most éppen egy olyan objektívnél és a hozzá tartozó kétszerezőnél tartok ahonnan minőség továbblépés csak jelentős költséggel lehetséges. ( A mostani nagy telém egy Canon EF 70-200L 2.8 és egy Canon EF kétszerező) De ez a történet itt egy jelentős fordulatot vesz, mert az áhított közeli róka fotó nem egy ilyen objektívvel készült, hanem egy –ehhez képest- filléres kis műanyaggal, egy Canon EF-s 10-18 as objektívvel 10-es rekeszértéken, manuális élességállítással.rokusz

De miért is készült Róka szelfi… Azon a bizonyos egy évvel ezelőtti tesztelésen, illetve utána a képek feldolgozásánál döntöttem el, hogy nekem kell rókás kép, mert a Róka, főleg a fiatal kis róka egy nagyon cuki állat. Akkor összesen egy fotó sikerült, és azóta nem nagyon hozott össze a sors rókákkal, pedig sokat járok ki az erdőre, mezőre, de valahogy elkerültek a vörös kabátosok. Időközben a neten barangolva ráakadtam Mánfai Bence fotójára (a nevére kattintva megtekinthető) ami plusz lökést adott. Nekem is kell egy ilyen nagylátóval készült Róka fotó, de ha lehet még közelebbi…róka

A róka fotózásához  a türelmen kívül szükség van némi húsra, ami odacsalja (nem sokra, mert nem akarom kézhez szoktatni) egy gépre , ami jól tűri a magas iso-t, mert szürkület felé mozognak jobban (ez nem teljesen igaz, mert az én rókám napközben is aktív) egy nagylátószögű objektívre ami az esetemben a már említett 10-18 as volt és egy távkioldóra, amivel exponálunk. Minél messzebb tudunk menni a géptől annál kevésbé vesz észre bennünket a róka. Amire még szintén szükség van, de eddig nem említettem az a róka…. Szerencsém volt , mert az úton ahol rendszeresen közlekedek lakik egy fiatal példány (sajnos ott és sajnos egyre bátrabban kijár egészen az útig, félek, hogy elütik) úgyhogy már csak a bizalmába kell fogadnia a fényképezőgépet és talán bepózol a képhez.rokusz-4

Többször táboroztam le mostanában az út szélén ha az időm engedte, és vártam a kis szőrgombócot, hogy szokja a zár kattogását. Hol kiraktam a gépet csak simán, hol letakartam. Az utolsó eset amikor letakartam jobb híján egy szinte új zöld pólóval tettem, amit a kis ravaszdi egy óvatlan pillanatban magával vitt a rókavár mélyére…sebaj, ennyi áldozat belefér. Még szerencse, hogy csak letakarva volt a gép vele, nem beletekerve, mert kitudja talán azt is magával vitte volna.rokusz-10

Nos pár nap próbálkozás után eljutottunk oda, hogy el mer jönni a géphez, sőt most már túl közel is. Igy el tudtak készülni ezek a fotók, amik itt a postban láthatóak.

rokusz-11

A készítés közben sok vicces pillanatot produkált a kis vörös, ahogy próbál begyűjteni mindent ami mozdítható, kergeti a bogarakat, a nejlonzacskókat, amiket sok autós eldobál…de most nem megyek ki egy darabig, hagyom vissza vadulni, mert nem lesz jó vége annak, ha minden nap tálcán kapja a csirkemájat és zuzzát. Még elszalad vele a ló.rokusz-8

Érdekességként megjegyezném, hogy próbáltam macskatáppal is előcsalni, de Lidl-ben kapható alutasakost pont annyira nem szereti, mint a macskánk….

rokusz-2